2/1. rész
Bevallom őszintém, hogy amikor felkértek a cikk megírására, kissé nehéz helyzetben éreztem magam. Hiszen Magyarország több évszázados mezőgazdász kultúrával rendelkezik. Bár átvonult felettünk néhány történelmi vihar, de a mezőgazdaságunk termelési folytonosságát nem érintették. Tehát a mezőgazdaságunk mindig tette az alapfeladatát, a lakosság élelemmel való ellátását mindig is biztosította.
Az elmúlt 5 év szakmai rendezvényein kiállítóként és előadóként való részvétel, illetve az ez idő alatt lezajlott több száz szakmai megbeszélés egyértelműen kirajzolta, hogy a jelenleg fellelhető információk alapján szinte lehetetlen eligazodni a császárfák témakörében. Ez a 2 részes cikk arra hivatott szolgálni, hogy elhelyezze a császárfákat és alkalmazhatósági szerepeiket a mai modern gazdálkodásban
Franczia Balázs - császárfa szakértő - Paulownia Planet
Előszó, pár mondatban:
Na de mi a helyzet a modern mezőgazdasággal?
A mai alapok már nem csak a lakosság, és a jószágállomány ellátásáról szólnak. Persze elsődleges szerepe megmaradt, hiszen mi, és állataink is a földekről megtermelt növényeket eszük. De szerencsére a jó termőterületek, a gépesítés, és a technika fejlődésével nagyságrendileg többet tudunk előállítani, mint ami a saját, illetve haszonállataink szükségleteihez kell. Mezőgazdaságunkban megjelent a plusztermés, ami a gazdáknak is plusz bevételt jelent.
Valahol ez a folyamat elkezdett átbillenni, az ipari, értsd haszontermelő mezőgazdaság irányába. Ahol már nem a szükséglet határozta meg a termesztett kultúrát, hanem a várható profit. Tehát a gazdák a nagyobb hasznot ígérő növényeket választották elsősorban, ezekkel vetették be földjeiket. Hiszen így tudtak bevételhez jutni, és így tudtak versenyben maradni az egyre jobban kiélezett piaci körülmények között. Megmaradtak az alapok, de nagyban átalakult a strukturális szerkezet. A verseny egyre jobban kiéleződik. Az új növényi hibridek pedig folyamatosan újabb területeket hódítanak meg.
Rövid történeti visszatekintés, hogy mire is épül a mai (nem csak hazai) mezőgazdaság.
A mai földtulajdonosnak/földművelőnek már nagyon sok mindent mérlegelnie kell. A tapasztalat azt mutatja, hogy a legtöbbször jó szakemberek művelik a magyar földeket. Hiszen rendre jobb, és jobb eredményeket tudnak felmutatni. Akár tradicionálisnak számító vagy új kultúrákról van szó, a magyar gazda megállja a helyét. Mindig is nyitottak voltunk az új növényekre. A teljesség igénye nélkül néhány példát hadd említsek:
- A kezdetek kezdetén a kalászosokat hoztuk magunkkal az új hazába. De az itteni növényeket is hamar a saját javunkra fordítottuk.
- Ma már elképzelhetetlen lenne a magyar táj a szőlő nélkül, tudni kell, hogy ezek java része a Római birodalomból maradt itt. Mi ezen örökségnek is jó gazdái lettünk.
- Később a törökök idején megérkeztek a mai gyümölcsfajtáink java rész. Ma már egy jóravaló magyar ember keze ügyébe biztosan akad pálinkásüveg hazainak mondott nedűvel.
- Ha kicsit továbblapozunk a naptárban, akkor elérünk Amerika felfedezéséhez. Na itt már helyem sincs felsorolni, hogy mi minden finom falat s más a mai ERŐS PISTÁN és millió más dolgon alapuló tradicionális magyar konyhai alapnövényünk érkezett a tengeren túlról. Hisz ki ne szeretné a nagyi krumplifőzelékét.
- Megint előre rohanvást az időben a keleti részekről megérkeztek a káposztafélék.
- Azután a legújabb korban, mármint ami a mezőgazdaságunkat illeti, teret hódítottak a haszonnövények, és az ipari növények. Szója, és a dízel alapanyagnak számító repce személyében. Néhány évtizede még ritkaságnak számított, de mára a tavaszi magyar határ elképzelhetetlen a sárga repcevirág tengerek nélkül.
Vajon ez a folyamat leállt, befejeződött?
Koránt sem. Mint korábban írtam a mezőgazdaságunk más alapokra helyeződött. Egyre nagyobb szerepet kapnak az ipari növények, amik nem elsősorban az élelmiszer termelést hivatottak kiszolgálni, hanem a termelőjüknek nagyobb bevételt igyekeznek biztosítani.
Ezen lépcső egyik pillére lehet a császárfák közül az ipari célú termelésre kinemesített Cotevisa 2 ipari császárfa hibrid. Ami szántó kultúrában telepítve, évelő ipari növényként képes funkcionálni. Elődjeivel, az alap császárfák 12 nemzetségéből való egyedekkel szemben ez egy nemesített, nem invazív, azaz önállóan szaporodásképtelen fafajta, tehát nem jelent veszélyt a környező területekre. A Cotevisa 2 ipari császárfa hibrid génállomány alkalmas az ipari termelésre, az 1. osztályú és osztályon felüli minőséget kínáló faanyagának felvevőpiaca gyakorlatilag korlátlan. Felvásárlási ára a nemzetközi normákat figyelembe véve folyamatos emelkedést mutat.
Termelési kockázati alapok
Ezen haszonnövénynél a gazdának lényegesen alacsonyabb (közel 0%-a) a kitermelési kényszere. Gazdálkodóként sokan szembesültek már azzal, hogy az adott évben rossz ára volt a kukoricának, vagy a napraforgónak. De mégis ki kellet menni, learatni, mert ha nem teszi meg akkor ez a kevés se lesz, elveszik az egész, és hiába fáradozott egész évben. Ez a Cotevisa 2 Ipari Császárfa esetében nem áll fenn. Ha az adott évben nem tudjuk, vagy nem akarjuk kitermelni, akkor a következő évben nem, hogy nem veszítettünk, de még nyertünk is a helyzeteb. Hiszen a fa egy évvel idősebb lett a törzs pedig szélesebb. Ezáltal még több faanyag nyerhető ki belőle.
Visszakanyarodva a felvevőpiachoz, más szántóföldi kultúrák esetében, a gazdákban okkal merül fel a gyanú, hogy nagyhatalmi tőzsdejátékosok ellenszelében kell érvényesülniük. A Cotevisa 2 Ipari Császárfa esetében ettől is mentesülnek.
Hazai felvevőpiac
A felvevőpiac hazánkban is rendelkezésre áll, és a földekről némi előkészítés után mehet is a megtermelt növény a hazai feldolgozókba. Ami ez esetben a hazai asztalos üzemeket és fűrésztelepeket jelenti, akik idáig a külföldi fakitermelők áraitól függtek. De most végre nekik is van lehetőségük az országhatárokon belül beszerezni szükségleteiket.
Ha cikkem első része felkeltette érdeklődését, akkor kérem olvassa el a folytatást.
Cikkem második részében részletesebben foglalkozom a növény termesztésével, és vágásfordulóival, felhasználásával, valamit terméshozamával. Illetve az ebből származó bevétellel. Számításba veszem a kezdeti beruházási költségeket, és a termesztéssel járó feladatokat.