Hol keletkezik a haszon, miből lehet bevételem egy ipari császárfa ültetvényen?
Hol keletkezik a haszon?
Miből lehet bevételem egy Ipari Császárfa ültetvényen?
Miért van biztos piaca a termékemnek?
Ezzel a témával már egy évvel ezelőtt is foglalkoztunk, de mint sok más esetben újra, és újra előjön a kérdés. Lesz-e piaca a császárfa faanyagnak? Ki veszi meg? Mit kell tennem, hogy piacképes faanyagot állítsak elő? Valamint az a kérdés a leggyakoribb mostanában, hogy vajon ebben az egyre bizonytalanabbá váló gazdasági környezetben jó döntés-e Ipari Császárfával foglalkozni?
Sajnos a téma most talán még aktuálisabb, mint egy évvel ezelőtt. A mellékletben becsatolt videóban még a 2020 évet megelőző gazdasági környezetet elemeztük. Azóta nyakunkra zúdult a COVID-19.(Itt jelezném a cikk legelején, hogy nem forgattunk új filmet a témával kapcsolatban. Nagyon nem szeretném azon emberek táborát gyarapítani, akik meglovagolják a Covid témát, és attól várnak némi hasznot, vagy plusz bevételt.)
Szóval vissza a mai mindennapi valóságba. Az euró ára az egekben van. Nem vagyok gazdasági elemző, nem hivatásom nyilatkozni ebben a témában. Nem tudom megmondani, hogy ezek a folyamatok most mitől mozognak fel illetve le. Ezen kérdések megválaszolására valók a témában képzett szakemberek. Viszont látom a jelenlegi helyzetet, és ehhez igazodva tudom megfogalmazni a fent felsorolt kérdésekre a választ. Ezt viszont kellő alapossággal, és szakmai felkészültséggel teszem.
A teljes téma mélységekben történő kifejtéséhez most túl sok grafikont, és információt kellene ide beilleszteni. Ha bővebben utána szeretne valaki járni a témának, akkor ajánlom a KSH adatokat, a nemzetközi pénzpiaci adatokat, valamint az irányadó tőzsdék grafikonjait. Valamint ezek előre jelzéseinek az átböngészését. Egy hosszú éjszakába nyúló téli estén kellemes időtöltést jelenthet.
Nézzük a valóságot 2020.10.29- én:
Egy 2018-ban íródott cikk. Azóta csak rosszabb lett a gazdasági helyzet. Röviden tömören a cikk arról szól, hogy 5-7 év múlva a fűrészüzemek nagyobb hasznot tudnak termelni, mint a tőzsdék. És ezt észérvekkel támasztják alá, nem fikciókat gyártanak.
· https://www.investorsalley.com/buy-these-3-timber-stocks-as-lumber-prices-continue-to-skyrocket/
Ez egy friss cikk a faanyagárak, és a COVID-19 kapcsán bekövetkezett árrobbanásról. Jóval nagyobb volt az emelkedés, mint azt az elemzők korábban gondolták, pedig már akkor is drasztikus áremelkedéstől tartottak.
· https://wxow.com/2020/08/24/price-of-lumber-sees-dramatic-increase/
Nemzetközi faanyag árak változásai grafikonon. Ezek az elérhető adatok 2020. augusztus 08.-ig. Azóta a harmadik negyedévben tovább folytatódott a tendencia.
Van-e szerepe ebben a Paulowniáknak, vagy az Ipari Császárfának a faanyag piacokon?
Azt hiszem, erre ez a 2017-es grafikon fog tudni választ adni:
Paulownia faanyagtermelés a világban 2015-ig, illetve az előrejelzések a jövőt illetően. Tudni kell, hogy azóta ezt is módosították, és nem lefelé mozdultak el az értékek.
Végezetül nézzünk egy kisfilmet, a fiatalabb, COVID korszak előtti önmagamról.
További tények, amiket figyelembe kell vennünk:
· Magyarországon a leggyakrabban felhasznált faanyag a fenyőfa. Ez egy homogén, könnyen megmunkálható faanyag, amit az építőipar, bútoripar, és csomagoló-szállító ipar nagy mennyiségeben felhasznál. Szükségünk van a fenyőfára.
· Magyarország nem rendelkezik nagyobb fenyőtermő területekkel. A faanyag felhasználási szokásaink még a régi határokhoz igazodnak, ezért a felhasznált fenyőfák 90-94%-át külföldről kell behoznunk.
· Fő beszállító országok: Románia, Szlovákia, Ukrajna, Finnország, Svédország. Ezen országokkal az elszámolás Euróban történik.
· Ha egy változó árú terméket (jelen esetben faanyagot), változó értékű fizetőeszközzel (jelen esetben Euró-Forint valutapárral) fizetek akkor kettős torziós hatás várható.
Ezek lehetnek kiegyenlítő,
1. Olcsó faanyag-Drága Euró,
2. Drága faanyag- olcsó Euró
Vagy egymást erősítő hatások.
3. Olcsó faanyag-olcsó Euró
4. Drága faanyag- drága Euró
· Magyarországon a végfelhasználók és az üzemek mindig forintban vásárolnak. Ennek a fizetési változatnak a legrosszabb helyzetét az előbb felsoroltak közül a 4. pont jelenti. Ami éppen a mai valós helyzet is.
· Mivel nem rendelkezünk semmiféle faanyag tartalékkal, vagy háttérbázissal, ezért a szükséges mennyiséget nem tudjuk saját forrásból fedezni. Ezért a lehető legrosszabb körülmények között is ki vagyunk téve a nemzetközi helyzetnek.
· Az ipar és a nemzetgazdaság működéséhez szükség van egy homogén, jól megmunkálható, álltalános felhasználásra alkalmas faanyagra. Ez lehet az Ipari Császárfa. Sok területen alkalmas a fenyőfélék kiváltására.
· Ez a faanyag Magyarországon is megtermelhető. Rendelkezünk hozzá elég mezőgazdasági termőterülettel, nem szükséges az erdőterületek bevonása a termesztésbe.
Idáig tartott a 2020.10.29-én fellelhető adatismertetés. Amikor a cikk írásakor átnéztem, és frissítettem az adatokat, engem nagyon arcul ütött a valóság!
Jöjjenek a válaszok!
· Ipari Császárfa telepítés esetén a haszon a jó minőségű, piacképes faanyag kinevelésnél keletkezik. (1 hektár alatt nem beszélhetünk gazdaságilag is számottevő telepítésről)
· Elsődleges bevétel a faanyag értékesítéséből származik. Másodlagos bevétel a plusz területkihasználás esetén keletkezik. Lehetőség van vegyeshasznosítás kialakítására is.
· A megfelelően nevelt faanyag széleskörben felhasználható, és jól munkálható. Hazai előállítás esetén biztos piac van a faanyagra, mert a többi faanyagot csak nemzetközi kitettség okozta veszteségekkel lehet behozni az országba, így piaci előnyünk keletkezik a hazai faanyagneveléssel.
· A felvevőpiac biztosított a császárfa faanyagra, mert egész idáig hasonló tulajdonságú faanyagot használtak, de nem tudták hazai faanyagokkal pótolni.
· A piacképes Paulownia fűrészáru előállításához elengedhetetlen a minőségi szaporítóanyag, és a mellékelt munkaterv betartása. Ha ezek a feltételek adottak, akkor sikeres lesz az ültetvénynevelésünk.
· Maradt az utolsó kérdés: megéri-e Ipari Császárfával foglalkozni? Erre e kérdésre egy ültetvénytulajdonos barátom szavaival válaszolnék. Remélem, az idézetből magára ismer így név nélkül is:
– Ne kérdezz. Ültess! –
Én még annyival egészíteném ki, hogy válassz minőségi, leellenőrizhető szaporítóanyagot, és tartsd be a munkatervet. Akkor biztosan elégedett leszel, és a nemzetközi folyamatok a miértektől függetlenül neked fognak dolgozni.
Zárógondolatnak:
Vagy megtermeljük magunknak a szükséges mennyiség egy részét, vagy megvesszük külföldről, vert helyzetből indulva a többi licitálóval szemben. Pont, és pont, mert nincs más választásunk.
Franczia Balázs
Ültetvénylétrehozásról, ültetvénylátogatásról további információt kér? Kattintson az alábbi linkre és vegye fel velünk a kapcsolatot!