Ipari Császárfa
2020-as összefoglaló
Készítette:
Franczia Balázs
Összevont kutatás felelős
Győr, 2021
1
Tartalomjegyzék
Előszó....................................................................................................................................3 Újonnan telepített kísérleti ültetvények, partnertalálkozók a korábban telepített ültetvénytulajdonosokkal ...................................................................................................4 Munkaterv, és ültetvényfelügyelet .....................................................................................5
Online ültetvénynapló ..........................................................................................................5 Speciális tápanyagok.............................................................................................................7 Munkaterv, és vegyeskultúra ..............................................................................................8
Faanyag felhasználási kísérletek .........................................................................................8 Vizsgálati irányok meghatározása a korábbi vizsgálati eredményekből ..........................9 Elvégzett vizsgálatok, és azok megállapításai...................................................................10
Faanyag piaci létjogosultságának pozicionálása ..............................................................10- Javaslatok késztermékekre, melyek haszonnal előállíthatók ............................................11
Kapcsolatok egyéb szakmai szervezetekkel...........................................................................13 Erdészet. Itt főleg a hiteles információ átadására törekszünk ..........................................14 Falugazdászok, mezőgazdasági termelő szövetkezetek, és egyéb cégek.........................14
Vidéki zöld szervezetek, és kertépítők, parkrendezők ......................................................14
Felmerülő problémák, gondok, nehézségek ..........................................................................14 Beérkező információ forrása és hitelessége ......................................................................15 Negatív tapasztalatok, és problémák csoportosítása ........................................................16 Mi is a valós gond, mik azok kiváltó okai. Fagyérzékenység, átláthatatlan kereskedelmi
rendszer, nem megfelelő szaporítóanyag, sztereotípiák, és az információáramlás hiányosságai ......................................................................................................................17 Információk teljes hiánya, vagy rossz információk sokszorosítása. Azok tényként történő elfogadása..........................................................................................................................18 Végletekben történő gondolkodás.....................................................................................18 Javaslatok a 2021 évre..............................................................................................................18 Elöljáró szakmai szervezettel történő formai kapcsolatfelvétel........................................18 - Termesztési szabályrendszer megalkotása ........................................................................19 - Forgalmazói felelősség......................................................................................................19 Egységes dokumentáció, nyomon követhető szaporító anyag, és ültetvények.................19 A meglévő beazonosított ültetvények bevonás a kutatásokba (kérelmezése)...................19
2
Előszó
2020 év vége. A vírushelyzet nem tette lehetővé a hagyományos év végi értékelést. Elmaradt több külföldi ültetvény megtekintése, valamit a magyarországi partnertalálkozók is csak csökkentett létszámmal lettek megtartva. Minden nehézség ellenére sikeres évet zártunk a Paulownia Cotevisa2 magyarországi ültetvények vizsgálatában, és a termesztéstechnika további optimalizálásában. Különös figyelmet tudtunk fordítani az ipari termeléstechnológia hazai viszonyokhoz történő igazítására. Megteremtettük annak lehetőségét, hogy a jövőben ezeken az ültetvényeken még hatékonyabb nyomon követés, és fejlődés detektálás válhasson valóra. Reményeink szerint az elkövetkező években az előállítható termékek ugyanazon szántóföldi egységeken 10-12%-os növekedést produkálnak. A tápanyagfejlesztés területén is beszámolhatunk előrelépesről. Az idáig alkalmazott, a növény sejtszintű anyagcseréjét alapul vevő tápanyagpótlást ki tudtuk egészíteni. A kisegítő módszer már a talajt is figyelembe veszi, így a talaj-növény kapcsolat összhangba hozásával tudjuk megvalósítani a tápanyagok kijuttatását az adott területre. Az idei év rávilágított arra, hogy nagyon sokan otthonról végezték a munkájukat, ezért több idő jutott az interneten fellelhető ismeretgyűjtésre. Voltak visszajelzések is a témában. Felmerültek kérdések, amikre választ kellett adnunk. Valamint ál, és valós félelmekkel is szembesültünk az év folyamán. Összességében elmondható, hogy több időt töltöttünk az online kommunikációval, és az ehhez tartozó háttéranyagok összeállításával, mint ezidáig bármikor. A szakmai hangvételű beszélgetések is sokkal intenzívebbé váltak. Mindezek ellenére úgy látjuk, hogy nagyon sok zsákutca létezik a hazai Paulownia témában. Az emberek, és szakemberek megítélését is nagyban befolyásolhatja, ha megfelelő szakmai segédanyagokat, és vizsgálható ültetvényeket biztosítanak számukra. A 2021 év nagyobb kihívásaira igyekeztünk felkészülni.
3
Újonnan telepített kísérleti ültetvények
A 2020-as évben 8,4 hektár kísérleti ipari telepítés került megvalósításra. A kísérlet célja az ipari termeléstechnika hazai alkalmazása, valamint a tápanyagellátó rendszer tesztelése. A növények fejlődésének minél pontosabb dokumentálása. Ha szükséges, akkor beavatkozás a termesztési folyamatba. Az ültetvények létrehozásának helyszínei Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Baranya megye, Győr-Moson-Sopron megye. Ezek finanszírozása 100%-ban
magánbefektetők által finanszírozott projektek. Az elmúlt 8 évben nem volt lehetőség más forrásból származó finanszírozás bevonására. Választott sor és távközök: 4x4 valamint 5x5 méteres távolságokban négyzetrácsos telepítés. A 2020 évben kezdtük meg az 5x5-ös ültetési háló hatásainak vizsgálatát. Külföldi tapasztalatok egyértelműen igazolták, hogy ebben az elrendezésben a kettő hektárt meghaladó területeken, a 7 év vagy annál tovább nevelt Paulownia Cotevisa2 tövek jobb eredményeket hoznak, mint 4x4 méterben. Hazai előzetes felmérés alapján magyarországi viszonyok között is működhet ez az eljárás.
Partnertalálkozók a korábban telepített ültetvénytulajdonosokkal
Az év folyamán kettő megrendezett partnertalálkozóra kerülhetett csak sor. Pécs, és Nyíregyháza helyszínnel lettek megrendezve ezek a találkozók. Itt az ültetvénytulajdonosok személyesen találkozhattak egymással. Feltették a kérdéseiket nekünk, vagy a hasonló területen gazdálkodó partnernek. Nagyon értékes tapasztalatcsere alakult ki. A találkozó végén többen is jelezték, hogy a jövőben is szeretnének hasonló rendezvényeket. A találkozón megjelent ültetvénytulajdonosok ültetvényei már ipari kialakításúak, azok az általunk biztosított munkaterv segítségével vannak nevelve. A felmerült kérdésekre volt, hogy a már a termesztési tapasztalattal rendelkező partner tudott megfelelő választ adni.
5
Munkaterv, és ültetvényfelügyelet
A 2017-től 2019-ig terjedő időszak világosan megmutatta számunkra, hogy nem elég az ültetvénytulajdonosoknak odaadni a kidolgozott és pontosított munkatervet. Azok betartását ellenőrizni is kell. Több esetben félreértelmezés, vagy a munkaterv elvesztése okán torzultak az ültetvények, vagy nem az elvárt ütemben fejlődtek. Az okok felkutatása során vált világossá, hogy gyorsabb és pontosabb információáramlásra van szükség, valamint a munkaterv alapját adó, egymásra lépcsőzetesen felépülő munkafolyamatok betartásának ellenőrzésére.
Online ültetvénynapló
Kidolgozásra került egy saját védjeggyel ellátott rendszer, amely képes a munkaterv folyamatainak tárolására, és a tulajdonos ültetvényéhez van igazítva. Úgyszólván egy személyre szabott ültetvénymanager. A munkafolyamat elvégzése előtt figyelmeztető üzenetet küld e-maliban, és sms-ben. Számítógépről és telefonról egyaránt, bárhonnan elérhető. Pontos leírást ad a teendőkről. A feladatok el nem végzése esetén figyelmeztetéseket küld, valamint a központi adatkezelőt is értesíti a hiányosságról. A területen fellelhető egyéb nem várt eseményre figyelmeztet, például poloska-, vagy hernyóinvázió. Ha a rendszerbe valaki feltölt ilyen, vagy hasonló információt, akkor a 40-50 km környékben élő gazdák 24 órán belül figyelmeztetést kapnak a helyzetről, hogy fel tudjanak készülni a védekezésre. Biztonságos, és tervezhető megoldás.
6
Speciális tápoldatok
Az elmúlt időszak bebizonyította, hogy nem mindig kielégítő a növénynek megfelelő, optimalizált tápoldat kijuttatása a termőterületekre. Van, hogy a talaj olyan mértékben túltápozott, vagy némely tápanyag a megelőző gazdálkodási tevékenység olyannyira koncentrált az adott területen, hogy az már káros hatással lehet a növények fejlődésére. Ezért a 2020-as évtől a talaj-növény összhangra kialakított tápanyagok pótlásával tudjuk nevelni az ültetvényeinket. A tápanyagellátó rendszerünk új segédanyagokkal lett kiegészítve: a Starter, illetve az Activator tápoldattal, melyek az adott területre, az adott talajra harmonizált ültetvénynevelést tesznek lehetővé.
7
Munkaterv, és vegyeskultúra
A partnereink részéről több felkérés is érkezett a vegyeskultúra kialakíthatóságára. Falugazdászokkal többször egyeztettünk a témában. Az 5x5 ültetvénykialakítás lehetőséget teremt széles körben a vegyeskultúra kialakítására. Különböző kert, vagy zöldségnövények jól működnek a területeinken, a termőterület megfelelő lehet. Jelenleg csak jogi akadálya van a vegyeskultúrás gazdálkodás megvalósításának. Sajnos még agroerdészeti vonalon sem tudunk telepítéseket létrehozni, így a vizsgálatokat nem lehet megkezdeni.
Faanyag felhasználási kísérletek
Korábban is nagy hangsúlyt fektettünk a végtermékre. Igyekszünk az ültetvénytulajdonosok tudomására hozni, hogy csak abban az esetben zárhatják sikerrel az ültetvénynevelést, ha a végtermék piacképes elfogadható minőségű faanyag lesz. Ehhez biztosítjuk a megfelelő szaporítóanyagot, a Paulownia Cotevisa2 alkalmas erre. Ezen kívül szolgáltatjuk a munkatervet, és az Online Ültetvénynaplót, melyek segítségével ezek az ültetvények a megfelelő minőségben kinevelhetőek. A kettő csak együtt működik.
8
Vizsgálati irányok meghatározása a korábbi vizsgálati eredményekből
2016-2017-ig a magyarországi termőterületen begyűjtött faanyagok általános tulajdonságai lettek vizsgálva. Megállapításra került, hogy nagyon nem mindegy a végtermék szempontjából, hogy az növény úgynevezett szabadtartásban volt-e nevelve, vagy egy előre meghatározott munkaterv betartása révén került kinevelésre. A faipari felhasználás szempontjából sokkal értékesebb a csomómentes egyenes szárú törzskialakítás. A 2020-as évben lehetőség volt kitermelni 40 cm-es törzsátmérőt meghaladó, 6 méter hosszú csomómentes faanyagot. Ez nagy előrelépés az elmúlt évekhez képest, mert ezek a farönkök már valóban nagyobb mértékű ipari faalapanyag előállítását teszik lehetővé. A jövőben az ipari méretű rönkök feldolgozhatóságat kell megvizsgálni, meghatározni a gépigényt, a szárítási kapacitás szükségességét, és várható idejét. Mindemellett a feldolgozásra szánt munkálatokhoz kell ütemtervet, és időtervet készíteni.
9
Elvégzett vizsgálatok, és azok megállapításai
Nagy előrelépést jelentett, hogy sikerült elvégezni az első törés-, és terhelésteszteléseket a kombinált faanyag szerkezettel. A kísérletek miatt ugyan felkerestük a Soproni Egyetemet is, de ők a mai napig nem válaszoltak a megkeresésünkre. Szlovákiában a Zólyomi Egyetem munkatársai azonban készségesek voltak, csak a szükséges faanyagmennyiséget kellet biztosítani részükre. Ők már rendelkeztek előzetes anyagminőségi vizsgálatokkal, melyeket
szintén Magyarországról származó faanyaggal végeztek el. A kísérlet a vártnál jobb eredménnyel zárult. Kiderült, hogy megfelelő anyagösszetételben alkalmazott kombinált technológia mind súlyban, mind terhelhetőségben jobb eredményeket mutat a fenyőféléknél. Így megnyílt az út az építőipari faanyagfelhasználás irányába is.
Faanyag piaci létjogosultságának pozicionálása
A kecsegtető eredmények ellenére sem feledkezhetünk el arról, hogy bár a faanyag súlya könnyűnek mondható, de a felületi keménység terén jobb anyagok is állnak a magyar szakemberek rendelkezésére. Natúr kezeletlen Paulownia faanyag kültéri használatra nem alkalmas. A kültéri használathoz mindenképpen UV álló, és felületi keménységet erősítő kezelés szükséges. Erre már számos anyag áll rendelkezésre. Erre vonatkozó iránymutatások jelenleg kidolgozás alatt vannak. Táblásított faanyag, fűrészáru beltéri használatra alkalmas akár kezeletlenül is. Itt a használatból eredő behatásokat, igénybevételeket kell figyelembe venni. Ha csak tartó és szerkezeti tartó funkciókat lát el a faanyag, akkor megoldható a natúr beépítés is. Abban az esetben, ha egyéb hatásoknak ki van téve, akkor ott felületkezelés
10
szükséges. Erre vonatkozó iránymutatások a szakmai fórumokon már elhangzottak. (Gyerekbarát anyagok is alkalmazhatóak.)
Kombinált anyagtechnológiás felhasználás terén nagyon fontos tényező lehet a gyártási költség csökkentése. Akár Paulownia-keményfa, vagy Paulownia táblásított anyag- üvegszál kombinációban gondolkozunk. Az optimalizált gyártást követően nagyon széles körben felhasználható a faanyag. Összességében elmondható, hogy bizonyos területeken alkalmas lehet a fenyőfélék kiváltására. Reális esély a faanyag felhasználásra az, hogy a mostani fenyő anyagok 0,4-0,7% kiváltása lehetséges. Ehhez a számításhoz a hazai termőterületek anyagaiból, és kedvező faanyag kihozatal esetén lehet számolni.
Javaslatok késztermékre, melyek haszonnal előállíthatók
Figyelembe véve, hogy teljes kitermelési kapacitás mellett sem érhető el a piacon megforduló puhafa (fenyőfélék, nyárfa félék) mennyiségének 0,5%-a sem. A jelenleg Magyarország területén eltelepített Paulownia ültetvényekből az elkövetkező 5-6 évben kinyerhető faanyag nem haladja meg a 10 000 m3-t, mérhető piaci részesedés ekkora
mennyiséggel nem elérhető. Az hozzánk beérkezett kérések, és igények ezen mennyiség többszörösét is felvásárolhatóvá tennék, de sajnálatos módon nem kielégíthető a piaci igény. Jelenleg a kereslet 4-5-szöröse az előállítható mennyiségnek. Ezeket alapul véve egy széles körben felhasználható alapterméket kell előállítanunk, és kis szériás gyártására berendezkednünk. Ha ezek a feltételek teljesülnek, akkor a kereslet komplettebb rétege kielégíthetővé válik. Ezen termékek az előzetes felmérés szerint: a táblásított faanyag 20-25, 30, 40 mm vastagságban, 120 mm széleségben, 2 vagy 2,5 méter hosszban. Rétegelt lemez 1,5- 2 mm furnér vastagsággal, 3, 5, 7, rétegben. Az 5 és 7 rétegű lapok esetében a fedést megoldhatónak látjuk keményfa felhasználásával. Profil mart lécek, falburkolati anyagok folyóméterben történő előállítása.
Előnyei a nagy gyártási kapacitás, fajlagosan alacsony gyártási költség, széleskörű felhasználás.
11
12
Kapcsolatok egyéb szakmai szervezetekkel
Munkánk során szinte minden ültetvényen találkozunk azon problémával, hogy más tőlünk független faipari termelő vagy feldolgozó cégek milyen kevés, és gyakran téves információval rendelkeznek a Paulownia fajokat illetően. Gyakran tőlünk hallják először, hogy létezik a Paulownia nemzetségnek 12 számon tartott alfaja, valamint jegyzőkönyveztek már 6 féle hibridet is. Ezeket szakirodalmak jól elkülönítve mutatják be. Tulajdonságaik nagyon eltérőek lehetnek. Vonatkozik ez a faanyagra, és a termőterületre egyaránt. A fő probléma, hogy a hazai szervezetek nem rendelkeznek központi információkkal az adott növényeket illetően, valamint a szervezeti felépítésük nem teszi lehetővé a külső információk befogadását. Nem egyszer előfordult, hogy a csatolt dokumentációt nem tudták figyelembe venni, mert nem az adott szervezet belső lépcsőjén érkezett. Az elmúlt években arra törekedtünk, hogy a termelő, és fafeldolgozó szervezeteket, azok képviselőit hiteles információval lássuk el.
Erdészet
Erdész szervezetekkel több konferenciánk, kerekasztal beszélgetésünk is zajlott a témában. Azt pontosan tudjuk mi is és Ők is, hogy a Paulownia fafajok erdei telepítése semmilyen formában nem megvalósítható. Ennek törvényi, és munkaterv végrehajtási akadályai egyaránt vannak. A hazai fajok listája nem teszi lehetővé az erdei művelésű területekbe a telepítést, ez esetben mérlegelésre sincs lehetőség. Nagyobb erdészetek sem gépparkban, sem emberállományban nincsenek felkészülve a fák világában intenzívnek számító munkaterv elvégzéséhez. A beszélgetések alatt világossá vált, hogy ezen feltételek megváltoztatását sem Ők, sem pedig mi nem szeretnénk. Az érdeklődés részükről inkább szakmai természetű kíváncsiskodás. Megfigyelhető, hogy szerencsére az elmúlt évek teljesen negatív visszhangja mára kezd háttérbe szorulni. Minél többen megismerik a munkásságunkat, annál jobban nyitottak lesznek az általunk közölt információ befogadására. Nem érzik úgy, hogy veszélyeztetnénk a tevékenységüket. (Igaz ez azokra, akik elfogadták a meghívásunkat.) Azonban van egy réteg, akivel semmilyen módon sem tudjuk felvenni a kapcsolatot, mert teljesen elzárkóznak, és csak annyit közölnek, hogy ismerik a témát. Az soha nem derült ki, hogy honnan kaptak ismereteket.
13
Falugazdászok, mezőgazdasági termelő szövetkezetek, és egyéb cégek
Azon településeken, ahol kísérleti parcellákat létesítettünk, ott a tulajdonosokat mindig kértük, hogy vegyék fel a kapcsolatot a helyi falugazdásszal. Valamint, ha kérdés van, akkor hozzanak össze egy találkozót közöttünk. Ez sok esetben megtörtént. Néhány esetben félelmeket, és tévhiteket kellett eloszlatnunk. Ilyenek voltak az „ez biztosan invazív, mert olvastam a neten” jellegű kérdések, vagy pletykák, amiket valaki elkezdett terjeszteni. Miután bemutattuk a rendelkezésünkre álló anyagokat, akkor minden beszélgetés jó szájízzel zárult köztünk, és az adott település szakmai elöljárója. Megígérték, hogy nem görgetnek akadályokat a kísérleti telepítés útjába.
Vidéki zöld szervezetek, kertépítők, és parkrendezők
Ezen szervezetekkel folytatott szakmai kommunikációnk nagyon vegyes. Vannak, akik elfogadóak, alkalmanként akár túlzott buzgóságot is mutatnak. Néhány esetben nekünk kellett óvatosságra inteni őket. Van a másik véglet, aki teljes mértékben elutasító. Nem igazán támaszkodik semmiféle szakmai megalapozottságra, ezen véleményét nyíltan hangoztatja.
Velünk szemben támadólag lép fel. Több esetben is ügyvéd bevonására volt szükség, mert nem fogadták a küldött e-maileket, a fórumon támadó hangnemben kommunikáltak, olyan légkört teremtve ezzel, hogy mások megítélését is negatívan befolyásolják. Sajnos ezzel a réteggel nem igazán tudunk mit kezdeni. Továbbra is a szakmai kommunikáció előtérbe helyezésével tudunk fellépni a nyilvánoság előtt.
Felmerülő problémák, gondok, nehézségek
Az elmúlt években talán a vírushelyzet miatt is, de sokkal több megkeresést kaptunk az interneten keresztül. Voltak olyan jellegű kapcsolatfelvételek is, amik kizárólag tájékoztatás igényléssel kerestek meg minket. Ennek nagyon örültünk, mert megvalósult az, amit már négy éve szeretnénk elérni: az, hogy információt is tudjunk szolgáltatni a termesztésben érdekelt közönségnek. Ezen felül szembe kellett néznünk azzal, hogy az internet sok mindent elbír. Néha talán túl sokat is. A kapcsolatfelvételek körülbelül harmadánál kiderült, hogy az érdeklődő már előzetesen begyűjtött más forrásból származó információkat is. Sajnos számos esetben előfordult, hogy ezek az információk hiteltelenek, ellenőrizhetetlenek, és a forrásuk sem rendelkezik semmiféle szakmai vagy termelői tapasztalattal. Igyekeztünk rendszerezni a
14
különböző témájú negatív jelzéseket, ezekre megadni a szükséges válaszokat, és esetleges intézkedéseket javasolni a kivédésükre.
Beérkező információ forrása és hitelessége
Több esetben előfordult, hogy olyan cikkek, írások jelentek meg szaklapokban, vagy tudományosnak mondott folyóiratokban, amik nélkülözték még a józan paraszti gondolkodást is. Nem egyszer invazív rettenetnek beállítva a Paulowniákat, nem számot vetve a 12 alfajról, és a hibridekről, egy kalap alá véve az egész nemzetséget. Tudománytalan, és indokolatlan is. A közölt írások szinte mindegyike az invazivitást hozza fel, mint legveszélyesebb tulajdonságot.
Az igazság az, hogy lassan 10 éve foglalkozunk császárfákkal, és Paulownia hibridekkel. Az eltelt 10 év alatt számtalan ültetvényt meglátogattunk, és adatokat gyűjtöttünk a témában, és egyetlen egyszer sem tudtunk megfigyelni invazív viselkedésformát. A szóban forgó cikkek, és írások sem közöltek fényképeket vagy leírást a jelenségről, de mindezek ellenére váltig állítják, hogy elterjedt jelenségről van szó. Többszöri kérésünkre sem sikerült bemutatniuk ilyen területeket. Ezeket nem megerősített téves és káros információnak kell tekintenünk. A szakmai közönség kis része viszont fogékony a témára és megosztja, tovább költi. Azt vettük észre, hogy állami szervezetek is kezdik ezt az információt befogadni. Kaptunk gazdasági szervezetektől ezirányú visszajelzéseket. Az invazivitás valóban súlyos probléma lehetne. Azon feltett kérdéseinkre, hogy egy két évszakhoz adaptálódott szubtrópusi növény, hogy lehet
15
invazív egy négy évszakos klímán, a mai napig nem kaptunk választ. A termések érési idénye, és a virágzás ideje is a fagyok által veszélyeztetett évszakba esik. Több egymástól független kísérlettel bebizonyosodott, hogy a magyarországi klímán nem az invazivitás veszélye fenyeget, hanem a túlzott fagyérzékenység. Ezeket a kérdéseket rendszerint megválaszoljuk, de valamiért újra és újra napirendre kerülnek. Egyelőre indokolatlanul.
Negatív tapasztalatok, és problémák csoportosítása.
Előfordulnak tapasztalaton alapuló negatív kritikák és problémák is. Ezek valóban nehezíthetik, vagy akár ellehetetlenítik az ipari körülmények között történő faanyag nevelést, és ültetvénygondozást. A hozzánk beérkező problémákat rendszerrezük, és ezek szerint kiértékeljük.
Valós problémák
∙ Munkaterv be nem tartása.
∙ Nem megfelelő szaporítóanyag beszerzése.
∙ Túlzott fagyérzékenység
∙ Vadkár, rovarkár, gombakár
∙ Állami rendszerben történő integráció hiánya (nincs állami kontrol a piacon) ∙ Ismeretek hiánya. Mind az ellenőrök, mind a termesztők részéről.
∙ Negatív légből kapott információk tényként történő kezelése.
∙ Összemosás. Az alapfajokat, és a hibrideket egy kalap alá veszik.
16
Nem valós problémák
∙ Invazivitás
∙ Talaj tönkretétele
∙ Biodiverzitás, és ökoegyensúly felborítása.
Mi is a valós gond, mik azok kiváltó okai?
Fagyérzékenység
A növény eredeti élőhelyén mérsékelt szubtrópusi klímához adaptálódott. Az alapfajok ezen tulajdonságaikat több generáció elteltével sem tudták elhagyni, ezért a nem megfelelően választott (lásd: olcsó) szaporítóanyag nem alkalmas ipari körülmények között történő faanyag nevelésre. Sok vásárlót megtévesztenek a neten fellelhető bizonytalan eredetű olcsó palántát kínáló forgalmazók.
Átláthatatlan kereskedelmi rendszer, nem megfelelő szaporítóanyag
Törvényileg nem szabályozottak a hazai kereskedelmi feltételek. Igaz, hogy csak kis mennyiségek kerülnek piacra a szaporítóanyagból, de azok teljesen ellenőrizhetetlenül. A forgalmazókat nem köti egy egységes szabályrendszer, amelyhez tudnának igazodni. A piaci kereset a minél olcsóbb palántákra irányul, ezért néha siralmas minőségű szaporítóanyagok kerülnek eltelepítésre, ezzel megágyazva a feljebb említett negatív véleményeknek.
Sztereotípiák, és az információáramlás hiányosságai
Saját bőrünkön is tapasztaljuk, hogy a korábban említett invazív bélyeg, és több másik valótlan kritikára adott válaszaink, vagy a témában folytatott kutatásink nem jutnak el a megfelelő szakemberekhez. A döntéshozók kezébe szinte soha nem tudunk ismeretet szolgáltatni. 2018 óta 4 alkalommal jegyzőkönyvben foglalva adtuk át az Állami Erdészet, a Vidékfejlesztési Minisztérium, az MVH képviselőjének az általunk végzett kutatásokat, és dokumentumokat, de egyetlen alkalommal sem kaptunk visszajelzéseket a témában, kérdéseket nem tettek fel nekünk. Szakmai egyeztető fórumra egy alkalommal kaptunk meghívást.(Sajnos az a koronavírus miatt elmaradt)
17
Információk teljes hiánya, vagy rossz információk sokszorosítása
Jelenleg 4000 oldalt kitöltő mérési eredménnyel rendelkezünk a Paulownia Cotevisa2 hazai termesztését illetően. Pontosan dokumentáljuk a szaporítóanyagot, annak előállítását, egészen az ültetvényre történő kijuttatásáig. Az ültetvénynevelésben saját védjeggyel ellátott rendszerben online felügyelet alatt neveljük a fákat. A faanyag felhasználásra nemzeti, és nemzetközi sztenderdeknek megfelelő eljárásokat alkalmazunk. A fellelhető legmodernebb technikákat alkalmazva igyekszünk az ültetvénytulajdonosaink segítségére lenni. Tudástárunkat évente bővítjük, ezeket megosztjuk a kollegákkal, és mindazokkal, akik erre igényt tartanak. A szakmai szervezetek egy részétől mindeznek ellenére 10 éve egyetlen egy dolog jön vissza. Invazív! Válasz nincs. Dokumentált eset nincs. De az, mert ők mondták.
Végletekben történő gondolkodás. IGEN- NEM!
A jelenlegi körülmények nem teszik lehetővé a Paulownia félék magyarországi, nagyobb területen történő termesztését. Amikor erre vonatkozó igényt jelzünk (ezek szinte mindig informális megbeszélések, vagy egyeztetések) akkor arra a megállapításra jutunk, hogy a rendszer csak a kettő végletben működtethető. Holott igény lenne a termelők részéről egy jól dokumentált, bejelentéssel rendelkező elfogadott ültetvényi rendszer meglétére, természetesen nem lehet 100, és 1000 hektárokban gondolkodni. Kezdetnek talán elég lenne, ha több mezőgazdasági területet be lehetne vonni a termesztésbe, és figyelembe venni, mint induló mezőgazdasági kultúrát. Emellett az ezekre a területekre szaporító anyagot értékesítő vállalkozások működése is könnyeben felügyelhetővé válna.
Javaslatok a 2021-es évre
Elöljáró szakmai szervezettel történő formai kapcsolatfelvétel
Ahhoz, hogy Magyarországon akár kis mértékben is növelni tudjuk a Paulownia fajok piaci felhasználását, vagy a külföldről történő faanyag behozatali kényszert a legcsekélyebb mértékbe is csökkenteni lehessen, szükségessé vált egy egységes szakmai felügyelet. Figyelembe vettük a jelentkező termelői igényeket, és a tőlünk rendelt faanyag mennyiséget. Ha ezeket a szereplőket megnyugtató válasszal akarjuk ellátni, akkor fel kell vennünk a kapcsolatot az előjáró szakmai szervezetekkel. Feladatunk, hogy megtaláljuk, melyik szervezet lehet az, aki képviselni, és érvényesíteni tudja szakmai érdekeinket.
18
Termesztési szabályrendszer megalkotása
Ez a növényre vonatkozóan már a rendelkezésünkre áll. A 2021-es év kihívása az állami rendszerbe történő beillesztés lehetőségének megalkotása. Egységes, és a magyar szabályrendszer szerint elfogadott formális követelmények kidolgozása.
Forgalmazói felelősség
Elkészíteni egy javaslati tervet, mely megmutatja, hogy Magyarország területén milyen feltételeknek kelljen megfelelni ahhoz, hogy valaki Paulownia szaporító anyagot forgalmazhasson. Ez esetben nem dísznövény jellegű anyagra kell gondolnunk, hanem ipari mértékű ültetvények ellátásához történő szaporítóanyagra.
Egységes dokumentáció, nyomon követhető szaporítóanyag és ültetvények
A forgalmazókat a hibás, és silány minőségű szaporítóanyagok eladásában megakadályozó, egységes szabványrendszerben, a minőségi követelményeknek megfelelő szaporítóanyag eladásra lehet rávezetni. Nekik is jobb ez a rendszer, mert így nem kell versenyezniük a szabályrendszeren kívüli forgalmazókkal, és nem kell a minőség rovására árverésbe kezdeni. Csak az értékesíthessen ipari területre történő telepítéshez szaporítóanyagot, aki megfelel az egységes rendszernek. Mind termeléstechnológiával, mind szaporítóanyag minőséggel megfelelő szintet tudjon biztosítani a termelők részére. A kritikus hangok valós félelmeit alapul véve létre kell hozni egy invazivitást bejelentő oldalt, ahol a magánemberek, vagy cégek könnyedén fotódokumentációval, helyszínmegjelöléssel együtt feltölthetik az észleléseiket. Ezek kivizsgálhatók, és időben lehet intézkedéseket hozni a témában. Az ültetvények kapjanak egységes dokumentációt, a szaporítóanyag, illetve annak forgalmazója megjelölésével. Ezen szabályrendszer alkalmazási lehetőségeinek, és formai követelményeinek pontosítása lehet a 2021 év legnagyobb feladata.
19
Összefoglalót készítette: Franczia Balázs
telefonszám: +36 70 7763 800 e-mail: franczia.balazs@gmail.com Közreműködtek, szakmai hátteret biztosítottak:
Dr. Vityi Andrea
Dr. Biczók Gyula
Dr. Marosvölgyi Béla
Berecz Tamás
Szapáry Károly
Csanádi Roland
Szabó Béla
Készült: 2021. 03. 07.
20